Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2025
  „Jobb volt, mint fifázni a PS-en” Tanító a digitális korban – hogyan lesz valódi élmény a tanulás? Bevezetés – egy mondat, ami mindent elmond Egy digitális kultúra óra végén az egyik kisdiák odajött hozzám, és mosolyogva azt mondta: „Tanító néni, ma a gépeket elő se vettük, és jobb volt az óra, mint fifázni a PS-en.” Ez az egyszerű gyerekmegjegyzés többet árul el a digitális pedagógiáról, mint bármelyik elméleti tankönyv. Azt üzeni, hogy a digitális világ és a tanulás akkor válik igazi élménnyé, ha a pedagógus képes kreatívan, értékteremtően használni az eszközöket – vagy akár azok nélkül is. Digitális pedagógia – félreértések és lehetőségek Sokan úgy gondolják, hogy a digitális pedagógia lényege az, hogy mennyi gép, okostábla, tablet áll rendelkezésre. Ha van eszköz, lehet modern, ha nincs, marad a kréta és a tábla. Valójában a helyzet sokkal összetettebb. A digitális pedagógia nem az eszközről szól, hanem a szemléletről. Arról, hogy képesek vagyunk-e a gyerekek s...
  „Amikor egy közösség kinyitja a szívét” Az első nap mindig különleges. De amikor újként lépsz be egy olyan közösségbe, amelynek már van története, amelyet már évek óta együtt írnak… akkor valahogy minden másképp dobban a szíved. Reggel a templomban kezdtünk, az évnyitó szentmisén. A gyerekek sorban ültek a padokban, én mögöttük álltam. Huszonkét kis váll, huszonkét világ , egy összetartozó közösség, amelynek mostantól én is része leszek. Néztem őket, hallgattam az orgona hangját, figyeltem, ahogy összekulcsolták a kezüket, lehajtott fejjel imádkoztak, és akkor, ott, a templom csendjében megfogalmazódott bennem valami: Mindig mögöttük leszek. Nem én vezetem őket. Nem én alakítottam ki azokat a szokásokat, amikben otthon vannak. Nem én építettem fel azokat a láthatatlan szálakat, amelyek most összekötik őket. De tudtam, hogy a helyem itt van. Hogy kísérni fogom őket. Figyelni. Meghallani. Segíteni. Csendben, a háttérből, amíg ők hagyják, hogy lassan, apránként én is a történet...